Befektetések

A meghatározó befektetési forma

A lehetséges befektetési módozatok napjainkban rendkívül sokoldalúak, a piacon fellelhető szinte minden, kezdve a kis összegű takarékbetétkönyvektől a nagyobb összegű és hozamú ingatlanalapú befektetésekig.

Bár a befektetési alapok rendkívül széles palettája elsőre átláthatatlannak tűnhet a laikus szemlélő által, a befektetések hozama mentén könnyebben megértheti a befektetések típusait. Befektetéseinek hozama háromféleképpen, kamat, árfolyamnyereség vagy osztalék formájában jelentkezhet.

Kötvényalapok

A kamatfizető módozat esetén a befektető gyakorlatilag kölcsönt szolgáltat, a befektetett összeg után meghatározott arányú kamatot kap, illetve ígéretet a befektetett tőke visszafizetésére. Minél kisebb garanciát tud vállalni a kötvény kibocsátója a befektetett tőke visszafizetésére, annál nagyobb kamatot fog ajánlani. A magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca.

A kötvények árát, mint minden más termékét is, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az egy úgynevezett hozamgörbén szokták ábrázolni. A kötvények kifizetéseinek jelenértéke megváltozik, ha valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, ez alól nem kivételek természetesen az államkötvények sem, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni.

A kötvényekbe való fektetés egy meglehetősen biztonságos tőkenövelési megoldás, hozamuk rövidtávon is jól megítélhető, ezért a biztonságért cserébe azonban rendszerint – minden befektetés alapelveként – alacsonyabb elérhető reálhozam társul. A kötvények leginkább rövidtávú - 1-5 éves futamidejű – befektetésekre javasoltak.

Részvényalapok

Részvény vásárlásával tulajdonjogot szerzünk az értékpapírt kibocsájtó társaságban és részvényeinkkel arányosan részesülünk a társaság nyereségéből. Ezt hívjuk osztaléknak. A részvénybe való fektetésnél azonban - szemben a kötvényekkel – az árfolyamnyereségből származik a legnagyobb haszon, minél magasabb áron sikerül értékesíteni a megvásárolt tulajdonjogot, annál nagyobb a hozamunk. A részvénybe fektetés biztonsága csökken az adott részvény árfolyam ingadozásának intenzivitásával, míg az elérhető hozam ilyenkor rendszerint jóval magasabb lesz.

A részvénybefektetések esetében a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések megosztása, amire a legjobb módszert a részvény befektetési alapok jelentik.

Ingatlanalapok

Az ingatlanalapok meglehetősen stabilak, kiszámíthatóak és mégis megfelelően magas hozamokat lehet velük elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az ingatlant biztonságos befektetésnek könyvelhetjük el, de szem előtt kell tartanunk, hogy az ingatlanalapú befektetések az egyéb, papír-alapú befektetésektől eltérően sajátos tulajdonságokkal és kockázatokkal rendelkeznek. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. Egy újabb kockázatnak tudható be az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel az ingatlanok esetében nehéz megbízható jövőbeli árfolyamokkal szolgálni.

Az értékpapírok besorolása

Magyarországon 2005. április 1-e óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:
Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.

Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.

Hosszú kötvény alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.

Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak:
Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.

Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.