A 2008-as év adójogszabály változásai
Az országgyűlés 2007. november 12-én fogadta el a 2008. évre vonatkozó adójogszabályok módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvényt, mely a 155. számú Magyar Közlönyben jelent meg 2007. november 16-án. Ezek a törvényben megfogalmazott kiemelt általános, és az NHH-ra szűkített változások az alábbiak:
Marad a 18 % és 36 %
Sávhatár: 1,700 ezer Ft
2. Adójóváírás
Kiegészítő adójóváírás megszűnik.
Mértéke marad: bérjövedelem 18 %-a, max. havi 11.340 Ft (12 hónapra max. 136.080,- Ft)
Érvényesítés: teljesen 1,250 ezer Ft-ig
felette: 2,762 ezer Ft-ig fogyó vagyis a max. adójóváírást csökkenteni kell a határfeletti rész 9 %-val.
A munkáltató az adójóváírást a dolgozó nyilatkozata alapján levonja a kifizetendő adóelőlegből egészen a jogosultsági határig.
3. Üzletpolitikai ajándék
Megszűnik az üzletpolitikai ajándék adómentessége(amennyiben nincs vele szemben ellenszolgáltatás) Marad a mentesség viszont az árumintára, a kampány keretében adott engedményre, valamint áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó visszatérítésre. (pld. bármely árura vagy szolgáltatásra váltható kupon, bon, kártyapont vagy jóváírás).
A vetélkedő és verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből legfeljebb 5 ezer Ft adómentes.
4. Étkezési juttatás
A munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott
- melegétkeztetés adómentes része 10 ezer Ft-ról 12 ezer Ft-ra,
- készétel vásárlására jogosító utalvány adómentes része 5 ezer Ft-ról 6 ezer Ft-ra nő.
5. Iskolakezdési támogatás
A munkáltató adhatja.
Adómentes mértéke: a havi minimálbér (2008-ban 69 ezer Ft) 30 %-a vagyis jogosult gyermekenként 20.700,- Ft (20.000,- Ft volt)
6. Művelődési intézményi szolgáltatás
Az adómentesen adható művelődési intézményi szolgáltatás tételes felsorolását a törvény tartalmazza. Ezek beletartoznak a béren kívüli juttatások körébe, melynek adómentesen adható felső határa évenként 400 ezer Ft.
7. Bevételnek nem számító munkáltatói hozzájárulások
A munkáltató az önkéntes pénztárba történő belépést követő első utaláskor a dolgozó pénztártagi jogviszonyának igazolását követően három hónap összevont támogatást teljesíthet. A hozzájárulás nyugdíjpénztári befizetés esetén a mindenkori minimálbér 50 %-a lehet. Az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénzbeni munkáltatói hozzájárulás együtt legfeljebb a minimálbér 30 %-a lehet adómentes (20 % volt).
8. Lakásszerzési kedvezmény
Megszűnik!
Átmeneti szabály szerint a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlan átruházásból származó - a 15 éves szabály szerint megállapított - jövedelem után továbbra is jár a kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély a kiszámított jövedelmét saját maga vagy közeli hozzátartozója részére a megszerzést megelőző 12 hónapon belül, vagy a megszerzést követő 60 hónapon belül de az adóbevallás benyújtásáig (2008. május 20-áig), lakáscélú felhasználásra fordít, a ráfordítás adóját (25%) nem kell megfizetni a bevalláskor. Amennyiben viszont a jövedelem beforgatása a 60 hónapot követően, de 2008. május 20-a után történik, a jövedelem utáni befizetett adóból a beforgatott jövedelem utáni adó visszajár.
A 2008. január 1-jétől megváltozik az ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Vagyis a szerzés évében vagy az azt követő évben a teljes jövedelem, a szerzést követő második évben a 90 %, a harmadik évben a 60 %, a negyedik évben 30 %. A szerzés követő ötödik évben eladott ingatlan jövedelme után már nem kell adózni.
Az adó elengedése, mérséklése csak a szociális körülmények miatt kérelemmel kerülhet sor, különösen ha a jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója stb. lakhatására fordítja.
Nem változott:
- A nem lakás ingatlanok értékesítése esetén továbbra is 15 év az adóköteles időszak.
- A jövedelem számításánál változatlan az ingatlannal, vagyoni értékű joggal összefüggésben felmerült költségek fajtája (pl. illeték, értéknövelő kerekítés, fűtéskorszerűsítés, hirdetések díja, ügyvédi költségek stb.).
Saját munka 2008. január 1-től már nem költség.
A ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés esetén csak az építtető magánszemély nevére kiállított számlák szerinti érték tekinthető ráfordításnak. A szakértői becslés nem!
9. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása 2008. január 1-től
Nem kell megfizetni, illetve vissza lehet igényelni bármely ingatlan (föld és vele kapcsolatban álló minden dolog, vagyoni értékű jog) átruházásából származó jövedelem adóját, ha abból a magánszemély az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa stb. részére. EGT bármely tagállamában (nem csak belföldön) helyet vásárol idősek otthonában, fogyatékos személyek otthonában vagy hasonló ápolási intézményben.
Nem kell megfizetni akkor, ha az említett célokra a soros adóbevallás benyújtásáig fordítja. Ha ez a fenti időtartamtól utólag történik, akkor a megfizetett adó mértékéig a következő kétévi adóbevallásokban adókiegyenlítésre visszaigényelhető.
10. Ingatlan, vagyoni értékű jog szerzési időpontja 2008. január 1-től
Általában a földhivatali bejegyzés éve. De a ráépítés, ujjáépítés, bővítés esetén az utolsó használatba vételi engedély keltének éve. Itt a telek és az építmény szerzési éve szét is választható (ekkor az építménynél a szerzés a földhivatali bejegyzés lehet). A szétválasztás esetén a bevételrészeket is a szerzési értékek arányában kell kiszámítani. Ha az ingatlan szerzési éve korábbi, az értékesítés 2008-10 közötti akkor erre a három évre a jövedelem számítására átmenetileg választható a 15 éves szabály is.
11. Foglalkoztatói nyugdíj kedvezménye
A magánszemély jövedelmébe nem számít bele a munkáltatói befizetésnél legfeljebb a havi minimálbér 50 %-ának megfelelő része. A feletti rész a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme. Az összevont adóalap adója csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély hozzájárulás kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg valamint a munkáltató által adott előbbi hozzájárulás 50% feletti adóköteles része 30 %-ával. Érvényesíthető 100 ezer Ft adókedvezmény keretéig és 3,4 millió Ft éves jövedelemig.
12. Uniós adókedvezmények
Más uniós polgárok a személyi jövedelem adózásban belföldinek minősülnek (családjukkal együtt ) Feltéve, ha összes jövedelmük 75 %-a Magyarországról származik. Családi kedvezményt kapnak akkor is, ha a családi pótlékot nem belföldről kapják.
13. Egyéb adókedvezmények
Régi szabály
- A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén jár! (4 eFt/hó/fő) A jövedelem korlát, három eltartott esetén évi 6 millió Ft, minden további eltartott után 500-500 ezer Ft-tal nő, legfeljebb 8 millió Ft-ig. A családi kedvezményt csökkenti a jövedelem korlát feletti jövedelem 20 %-a.
- A fogyatékkal élők adókedvezménye a minimálbér 5 %-a vagyis (69 ezer Ft 5 %-a )3.450,- Ft/hó.
- Magán-nyugdíjpénztári befizetések, tandíj, közcélú okmányok, biztosítások adókedvezményei változatlan feltételekkel és jövedelemkorlát mellett vehetők igénybe.
14. Nem önálló tevékenység kibővült
Ide tartozik az európai parlamenti képviselői, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenység is.
15. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések
változás:
10 év eltelte után kifizetett összeg adóköteles 10 év után a 2. évtől kezdődően kifizetett összegek adóköteles része évenként 10-10 %-kal csökken. 21. évtől pedig adómentesen kivehető, de csak annyi, amit legalább 10 éve helyeztek el a pénztárban.
16. Kamatjövedelem
új:
Külföldön megszerzett kamatjövedelem itthoni adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó (kettős egyezmény), ha nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezmény, úgy a jövedelem legalább 5 %-át itthon be kell fizetni adóként.
változás:
Befektetési jegy új neve kollektív befektetési értékpapír. Így nem egyéb jövedelemként, hanem kamatjövedelemként adózik. Ha az értékpapírt bevezetik a tőzsdére, akkor pedig nem kamatjövedelemként, hanem tőzsdei ügyletként adózik.
17. Kifizető és a magánszemély adókötelezettségei
A kifizető a jövedelemről, a levont és általa befizetett (bevallott adóról) követő év január 31-ig igazolást ad ki a magánszemély részére és ennek tartalmáról adatot szolgáltat az APEH-nak.
A kifizető híján a magánszemély az adót saját nyilvántartása alapján maga állapítja meg.
A kifizetői nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket a jog, illetve értékpapír megszerzésére fordított kiadást is.
Ez utóbbiról teljes részletességgel kell a magánszemély és az APEH felé is adatot közölni (vételi, jegyzéki, eladási, jog megszüntetési, lemondási stb. adatokat).
18. Külföldi pénznem
Bizonylatokon, adatszolgáltatásokon a külföldi pénznemet az MNB teljesítés időpontjában hivatalosan közzétett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
19. Nem biztosított természetbeni juttatása
Ha a foglalkoztató a nem biztosítottnak juttatott terméket, szolgáltatást és az egy kötelezettség-vállalás ellenértéke, akkor a továbbiakban nem minősül természetbeni juttatásnak, hanem a jogviszonynak megfelelően adóköteles.
20. Utalványok
Nem természetbeni juttatás a továbbiakban a bármire felhasználható utalvány és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz sem. Az az utalvány, melynél megállapítható, hogy mely termékekre és szolgáltatásokra váltható be, továbbra is természetbeni juttatás.
21. Magánszemélyi telefonhasználat
Az adóköteles rész pontosítva került a törvénybe. Vagyis tételes elkülönítés hiányában a cégtelefon használatának adóköteles része a kifizetőt terhelő – megbontatlan - áfás számla érték 20 %-a.
22. Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás
Változás, hogy a 400 ezer Ft feletti adót a követő év május hónapján kell megállapítani és június 12-ig ( NHH-nál június 20-ig ) megfizetni
23. Kamatkedvezmény
Külföldi kiküldetésre elszámolásra kiadott összeg, akkor nem számít kamatkedvezményből származó jövedelemnek, ha a visszautazást követően 30 napon belül elszámolásra kerül.
24. Munkáltatói adóelőleg szabályok
Ha a munkáltató pl. olyan jövedelmet juttat, amiből nem tud adóelőleget levonni (mert természetben fizet) akkor azt a kiállított munkáltatói igazolásban jeleznie kell.
mértéke változatlanul: 29 %.
ebből:
- a nyugdíjbiztosítási járulék: 21 %-ról 24 %-ra nő
- az egészségbiztosítási járulék: 8 %-ról 5 %-ra csökken
ennek megosztása: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 % pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 %
2. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
- társadalombiztosítási nyugdíjhatály esetén: 9,5 %
- a magán-nyugdíjpénztári tagság esetén
társadalombiztosítónak fizet 1,5 %-ot
a magán-nyugdíjpénztári tagdíj marad 8 %.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék 7 %-ról 6 %-ra csökken
ennek megoszlása: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2 %
3. Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága
nyugdíjjárulék mértéke: 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet (a járadékfizetés felső határáig, ami 2008-ban évi: 7.137.000 forint, napi: 19.500 forint, (366 nappal kell számolni.)
4. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozás után a társas vállalkozás, valamint a törvényben meghatározott személyek által fizetendő 4.350,- Ft/hó (napi 145,- Ft).
Tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni:
Start, Startplusz, Start extra kártyával foglalkoztatott személyek után.
2008. január 1-től fő szabályként adómentes.
Ezek lehetnek:
- beépítetlen, nem építési telek.
- beépített, de 2 évnél régebbi a használatbavételi engedély.
Értékesítésükre a magánszemély a törvény átmeneti szabálya szerint választhat adókötelezettséget is. Ezt viszont az APEH felé tett nyilatkozattal 2008. február 15-ig be kell jelenteni. A választástól 5 évig nem lehet eltérni!
Ekkor az eladó számlát bocsát ki, mely
- áfás, ha a vevő nem adóalany. (az adókötelezettséget az eladó teljesíti!)
- áfa nélküli, ha a vevő adóalany.(az adókötelezettséget a vevő teljesíti a fordított adózás szabálya szerint!)
Ez utóbbi esetben, ha ehhez a választott adóköteles ingatlan értékesítéshez építés-szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási stb. törvényben meghatározott tevékenységek is tartoznak, az erről kiállított számlák sem tartalmazhatnak áfát, és a fordított adózás szabályai szerint adóznak.
Az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontja:
- a számla kézhezvétele,
- az ellenérték megfizetése,
- a teljesítést követő hó 15-e
fentiek közül az, amelyik a korábbi.
Az adóköteles ingatlanértékesítéshez kapcsolódó beszerzések után áfa levonható.
Vannak viszont olyan ingatlanértékesítések is, melyek csak adókötelesek lehetnek.
Ilyenek például: építési telek (telekrész), továbbá az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet értékesítése, melyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba, vagy használatba vették ugyan, de a használatbavételi engedélye az eladás időpontjában 2 évnél nem régebbi. Ekkor az áfát az értékesítő adóalany fizeti (természetesen a kapcsolódó beszerzései után levonhatja az áfát).
2. Ingatlan bérbeadás
Hasonlóan az ingatlanértékesítéshez alaphelyzetben adómentes és nem vonható le az áfa. De választható adókötelezettség is (levonási joggal párosulva). A bérbeadásnál fordított adózás nem lehet!
3. Ingatlan értékesítés és ingatlan bérbeadás adókötelezettsége
Külön-külön választható, de a csoporton belül minden ingatlan értékesítésre, illetve minden ingatlan bérbeadásra azonos kell, hogy legyen!
4. Sorozatos ingatlan értékesítés
Bizonyos feltétellel az ingatlanértékesítések mindenképpen adóalanyiságot, adókötelezettséget keletkeztetnek.
Ezek a feltételek a következők:
Amennyiben az eladott ingatlan építési telek vagy beépített olyan új ingatlan, melyet rendeltetésszerűen még nem vettek használatba, vagy használatba vettek ugyan, de a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között nem telt el két év, és ezen értékesítés két éven belül már a 4. (sorozatjellegű), az eladó magánszemély ezen értékesítéssel adóalannyá válik.
Ezt a tényt a teljesítést követő 30 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak. Az eladásról áfa nélküli számlát kell kiállítani. Az APEH határozat alapján állapítja meg és veti ki az adót. A kivetett áfa mértékéig adólevonási jog társul.
Amennyiben az eladott ingatlan örökölt, úgy nem érvényes rá az adókötelezettség.
Ha a magánszemély a 4. már adókötelessé váló értékesítés után három évig újból nem értékesít, úgy ismét kiesik az adóalanyiságból.
HA a fentiekben értelmezett ingatlan értékesítés nem sorozatjellegű, hanem eseti, úgy nem adóköteles!
Ugyanakkor a társaságok üzletszerű értékesítései a gazdasági tevékenység fennállása miatt mindenkor adókötelesek!
5. Közhatalmi tevékenység
A koncessziós szerződések 2008-tól már nem áfa mentesek! Ha az átadás 2008 január 1 utáni és a beszerzés 2007 december 31elötti, az áfát fel kell számítani, ugyanakkor a vele szemben a korábbi beszerzések áfája már levonható.
6. Termékértékesítés
Termékértékesítés a törvényi új megfogalmazás szerint akkor történik, ha az eladás a szerzőt a birtokba vehető dolog – kivéve a tárgyi eszközt - tulajdonosává teszi.
Az áruminta és a kis értékű termék ingyenes átadása nem temékértékesítés!
7. Szolgáltatás nyújtás
Amennyiben az ingyenesen nyújtott szolgáltatásnyújtásnál az adóalanyt ehhez kapcsolódóan levonási jog illette meg, ezentúl adóznia kell.
8. Adófizetési kötelezettség
Változás, hogy ezentúl az adófizetési kötelezettséget a teljesítés ténye keletkezteti, vagyis akkor adóztatható az ügylet, ha az tényállásszerűen megvalósul.
Ettől függetlenül adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a számlát kibocsátották!
Ekkor az adót a számla kibocsátáskor kell megállapítani. Az adót a számlán feltüntetett értékesítőnek, szolgáltatás nyújtójának kell megfizetni. Amennyiben viszont a tényleges teljesítés nem történt meg, és ezt az adóalany bizonyítani tudja, az adót nem kell megfizetnie.
9. Részletfizetés
Megszűnik a folyamatos termékértékesítés, szolgáltatás fogalma. Helyette a részletfizetés illetve a határozott időtartamra szóló elszámolás lépett. Ezentúl az adófizetési kötelezettség az esedékesség napján keletkezik. Amennyiben az időtartamhoz kötődő esedékesség 12 hónapon túli, úgy az évre arányosan eső áfát be kell fizetni.
10. Pénzforgalmi nyilvántartás.
A nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetők, a nyilvántartási kötelezettségüknek módosított teljesítési szemléletben eleget tevők (költségvetési szervek) legkésőbb az ellenérték megfizetésének napján állapíthatják meg az adót.
Ha azonban az ellenértéket a teljesítéstől számított 45. napig nem fizetik meg, a 46. napon meg kell állapítani a fizetendő adót.
11. Adómentes termékértékesítés.
Áfa mentes a levonási joggal nem járó adómentes tevékenység, (pl. a pénzügyi szolgáltatás.) továbbá a levonási tilalom alá eső termék értékesítése. Ha viszont ezen” tiltott” terméket továbbértékesítik, a beszerzés áfája levonható és az értékesítés áfáját be kell fizetni.
A tárgyi eszköz értékesítése után sem kell adót fizetni. De nem nyílik meg az időarányos levonási jog sem, mint korábban.
12. Adólevonás
Adót levonni csak olyan arányban lehet, amilyen arányban a beszerzett terméket, szolgáltatást az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használják.
Arányosításnál a két tizedes pontossággal kiszámított levonási hányadot felfelé kell kerekíteni.
13. Egyéb adókötelezettségek.
Az adóhatóság kérheti kezesként a vevő adóalanytól is az áfát annak ellenére, hogy ő az ellenértéket megfizette, ha azt nem túlnyomórészt készpénzzel tette.
14. Számlázás, bizonylatolás
A teljesítéstől számított 15 napon belül a számlát ki kell állítani! Azonos teljesítési időszak esetén, ha a felek megállapodtak, kibocsátható gyűjtő számla is.
Ekkor a számlakibocsátást az adó megállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell végrehajtani.
Az adóalany dönthet úgy is, hogy nyugta helyett egyszerűsített adattartamú számlát bocsát ki. (Akkor minden vásárló úgy kapja.) Ebben az esetben nem kell pénztárgépet használni. Ezt megteheti az UNIO és a 3. ország felé is.
15. Visszaigénylés
Csak akkor lehet visszaigényelni az adót, ha az áfa többlet meghaladja egy-egy adó megállapítási időszakban:
Havi bevallóknál: az 1 millió forintot
Negyedéves bevallóknál: a 250 eFt-ot
Éves bevallóknál: az 50 eFt-ot.
A visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével.(amit nem igényelt vissza köteles továbbgörgetni.)
A megfizetési feltételt csak ott lehet alkalmazni, ahol az adó áthárul, ahol az igénybevevő a kötelezett ott nem!
Jogutódlás nélküli megszűnésnél a megszűnő minden adótöbbletét visszaigényelheti.
Átmeneti szabály, hogy akiknek 2007. évet érintően az utolsó bevallási időszakban többletük van, azt 2008-ban az új szabály szerint igényelhetik vissza.
16. Alanyi adómentesség
A választási határ 4 millió forintról- 5 millió forintra változott.
Az alanyi adómentes értékhatárba akkor sem számít bele az építési telek (telekrész) értékesítéséből, illetve az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet, melyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba, vagy használatba vették ugyan, de a használatbavételi engedélye két évnél nem régebbi, ha ezen ingatlanok az áfa törvény értelmében nem minősülnek tárgyi eszköznek.
17. Utazásszervezés
A különös adózási mód alá kerül.
Vagyis alkalmazhatja az árrés adózást. Mert saját nevében kínál olyan szolgáltatást az utasnak, amihez más adóalany szolgáltatását használja. Az adót utanként kell számolni.
A megkezdett utakat 2007. december 31-ig le kell zárni, és az adót 2008. január 20-ig be kell vallani és be kell fizetni.
Az utas külföldről való visszaérkezés napja a teljesítési időpont.
A végszámlát az utas az elutazás előtt is megkaphatja.
Adóalap (árrés): az utas által fizetett nettó ellenérték, csökkentve a saját névben megrendelt szolgáltatás bruttó értékével.
Az adót az árrésre kell felszámítani.(nem felülről)
Az adóalany az adót levonhatja.
Adómentes, ha a 3. országba teljesül.(ha csak részben, akkor arányosan számítjuk az adómentességet is)
18. Átmeneti szabályok
Ugyanazon felek esetén, ha ugyanaz a tényállás és önadózásról van szó és a régi és új áfa törvény szerint kell eljárni, akkor a 2007.évi szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben viszont az új áfa szabály a réginél valamennyi érintett félre előnyösebb,(pl. 2008 előtt volt áfa kötelezettség, utána nem lesz) az új áfa szabályokat lehet alkalmazni.
Ennek feltétele, hogy az érintett felek döntésükről előzetesen írásban nyilatkozzanak az APEH felé legkésőbb 2008. február 15-ig.(Nyilatkozat minta az APEH honlapjáról letölthető.)
19. Adóalap forintban
Változás, hogy a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra a számlakezelő pénzintézet devizaárfolyamán (eladási árfolyamon). Az adóalany dönthet úgy is, hogy az MNB árfolyamát választja. Ezt viszont be kell jelenteni az APEH-nak.
20. Levonási jog nélküli mentesség
Az adómentes szolgáltatásokat az új áfa törvény nem SZJ számok alapján azonosítja be, hanem magukat a szolgáltatásokat sorolja fel.
Ezek lehetnek: közérdekű tevékenységek,
adómentes pénzügyi és biztosítási szolgáltatások,
vagy a tevékenység tartalma szerint.
21. Utólagos adóalap csökkenés
Változás, hogy az adóalany a számla helyesbítése, sztornírozása miatt akkor érvényesítheti az adócsökkenést, amikor a vevő megkapta a helyesbítő számlát vagy a visszajáró ellenértéket.
22. Számla
Változás, hogy az átvett előlegről is számlát kell kiállítani (az adót vissza kell számolni).
A számla kiállítása a teljesítést követő 15. nap.
A számlára a vevő adószámát is fel kell írni.
A számla módosítása azonos tartalommal, sorszámozott irattal is lehet.
(forrás: www.pszaf.hu)
I. SZJA változások 2008. január 1-től
1. AdótáblaMarad a 18 % és 36 %
Sávhatár: 1,700 ezer Ft
2. Adójóváírás
Kiegészítő adójóváírás megszűnik.
Mértéke marad: bérjövedelem 18 %-a, max. havi 11.340 Ft (12 hónapra max. 136.080,- Ft)
Érvényesítés: teljesen 1,250 ezer Ft-ig
felette: 2,762 ezer Ft-ig fogyó vagyis a max. adójóváírást csökkenteni kell a határfeletti rész 9 %-val.
A munkáltató az adójóváírást a dolgozó nyilatkozata alapján levonja a kifizetendő adóelőlegből egészen a jogosultsági határig.
3. Üzletpolitikai ajándék
Megszűnik az üzletpolitikai ajándék adómentessége(amennyiben nincs vele szemben ellenszolgáltatás) Marad a mentesség viszont az árumintára, a kampány keretében adott engedményre, valamint áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó visszatérítésre. (pld. bármely árura vagy szolgáltatásra váltható kupon, bon, kártyapont vagy jóváírás).
A vetélkedő és verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből legfeljebb 5 ezer Ft adómentes.
4. Étkezési juttatás
A munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott
- melegétkeztetés adómentes része 10 ezer Ft-ról 12 ezer Ft-ra,
- készétel vásárlására jogosító utalvány adómentes része 5 ezer Ft-ról 6 ezer Ft-ra nő.
5. Iskolakezdési támogatás
A munkáltató adhatja.
Adómentes mértéke: a havi minimálbér (2008-ban 69 ezer Ft) 30 %-a vagyis jogosult gyermekenként 20.700,- Ft (20.000,- Ft volt)
6. Művelődési intézményi szolgáltatás
Az adómentesen adható művelődési intézményi szolgáltatás tételes felsorolását a törvény tartalmazza. Ezek beletartoznak a béren kívüli juttatások körébe, melynek adómentesen adható felső határa évenként 400 ezer Ft.
7. Bevételnek nem számító munkáltatói hozzájárulások
A munkáltató az önkéntes pénztárba történő belépést követő első utaláskor a dolgozó pénztártagi jogviszonyának igazolását követően három hónap összevont támogatást teljesíthet. A hozzájárulás nyugdíjpénztári befizetés esetén a mindenkori minimálbér 50 %-a lehet. Az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénzbeni munkáltatói hozzájárulás együtt legfeljebb a minimálbér 30 %-a lehet adómentes (20 % volt).
8. Lakásszerzési kedvezmény
Megszűnik!
Átmeneti szabály szerint a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlan átruházásból származó - a 15 éves szabály szerint megállapított - jövedelem után továbbra is jár a kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély a kiszámított jövedelmét saját maga vagy közeli hozzátartozója részére a megszerzést megelőző 12 hónapon belül, vagy a megszerzést követő 60 hónapon belül de az adóbevallás benyújtásáig (2008. május 20-áig), lakáscélú felhasználásra fordít, a ráfordítás adóját (25%) nem kell megfizetni a bevalláskor. Amennyiben viszont a jövedelem beforgatása a 60 hónapot követően, de 2008. május 20-a után történik, a jövedelem utáni befizetett adóból a beforgatott jövedelem utáni adó visszajár.
A 2008. január 1-jétől megváltozik az ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Vagyis a szerzés évében vagy az azt követő évben a teljes jövedelem, a szerzést követő második évben a 90 %, a harmadik évben a 60 %, a negyedik évben 30 %. A szerzés követő ötödik évben eladott ingatlan jövedelme után már nem kell adózni.
Az adó elengedése, mérséklése csak a szociális körülmények miatt kérelemmel kerülhet sor, különösen ha a jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója stb. lakhatására fordítja.
Nem változott:
- A nem lakás ingatlanok értékesítése esetén továbbra is 15 év az adóköteles időszak.
- A jövedelem számításánál változatlan az ingatlannal, vagyoni értékű joggal összefüggésben felmerült költségek fajtája (pl. illeték, értéknövelő kerekítés, fűtéskorszerűsítés, hirdetések díja, ügyvédi költségek stb.).
Saját munka 2008. január 1-től már nem költség.
A ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés esetén csak az építtető magánszemély nevére kiállított számlák szerinti érték tekinthető ráfordításnak. A szakértői becslés nem!
9. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása 2008. január 1-től
Nem kell megfizetni, illetve vissza lehet igényelni bármely ingatlan (föld és vele kapcsolatban álló minden dolog, vagyoni értékű jog) átruházásából származó jövedelem adóját, ha abból a magánszemély az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa stb. részére. EGT bármely tagállamában (nem csak belföldön) helyet vásárol idősek otthonában, fogyatékos személyek otthonában vagy hasonló ápolási intézményben.
Nem kell megfizetni akkor, ha az említett célokra a soros adóbevallás benyújtásáig fordítja. Ha ez a fenti időtartamtól utólag történik, akkor a megfizetett adó mértékéig a következő kétévi adóbevallásokban adókiegyenlítésre visszaigényelhető.
10. Ingatlan, vagyoni értékű jog szerzési időpontja 2008. január 1-től
Általában a földhivatali bejegyzés éve. De a ráépítés, ujjáépítés, bővítés esetén az utolsó használatba vételi engedély keltének éve. Itt a telek és az építmény szerzési éve szét is választható (ekkor az építménynél a szerzés a földhivatali bejegyzés lehet). A szétválasztás esetén a bevételrészeket is a szerzési értékek arányában kell kiszámítani. Ha az ingatlan szerzési éve korábbi, az értékesítés 2008-10 közötti akkor erre a három évre a jövedelem számítására átmenetileg választható a 15 éves szabály is.
11. Foglalkoztatói nyugdíj kedvezménye
A magánszemély jövedelmébe nem számít bele a munkáltatói befizetésnél legfeljebb a havi minimálbér 50 %-ának megfelelő része. A feletti rész a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme. Az összevont adóalap adója csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély hozzájárulás kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg valamint a munkáltató által adott előbbi hozzájárulás 50% feletti adóköteles része 30 %-ával. Érvényesíthető 100 ezer Ft adókedvezmény keretéig és 3,4 millió Ft éves jövedelemig.
12. Uniós adókedvezmények
Más uniós polgárok a személyi jövedelem adózásban belföldinek minősülnek (családjukkal együtt ) Feltéve, ha összes jövedelmük 75 %-a Magyarországról származik. Családi kedvezményt kapnak akkor is, ha a családi pótlékot nem belföldről kapják.
13. Egyéb adókedvezmények
Régi szabály
- A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén jár! (4 eFt/hó/fő) A jövedelem korlát, három eltartott esetén évi 6 millió Ft, minden további eltartott után 500-500 ezer Ft-tal nő, legfeljebb 8 millió Ft-ig. A családi kedvezményt csökkenti a jövedelem korlát feletti jövedelem 20 %-a.
- A fogyatékkal élők adókedvezménye a minimálbér 5 %-a vagyis (69 ezer Ft 5 %-a )3.450,- Ft/hó.
- Magán-nyugdíjpénztári befizetések, tandíj, közcélú okmányok, biztosítások adókedvezményei változatlan feltételekkel és jövedelemkorlát mellett vehetők igénybe.
14. Nem önálló tevékenység kibővült
Ide tartozik az európai parlamenti képviselői, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenység is.
15. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések
változás:
10 év eltelte után kifizetett összeg adóköteles 10 év után a 2. évtől kezdődően kifizetett összegek adóköteles része évenként 10-10 %-kal csökken. 21. évtől pedig adómentesen kivehető, de csak annyi, amit legalább 10 éve helyeztek el a pénztárban.
16. Kamatjövedelem
új:
Külföldön megszerzett kamatjövedelem itthoni adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó (kettős egyezmény), ha nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezmény, úgy a jövedelem legalább 5 %-át itthon be kell fizetni adóként.
változás:
Befektetési jegy új neve kollektív befektetési értékpapír. Így nem egyéb jövedelemként, hanem kamatjövedelemként adózik. Ha az értékpapírt bevezetik a tőzsdére, akkor pedig nem kamatjövedelemként, hanem tőzsdei ügyletként adózik.
17. Kifizető és a magánszemély adókötelezettségei
A kifizető a jövedelemről, a levont és általa befizetett (bevallott adóról) követő év január 31-ig igazolást ad ki a magánszemély részére és ennek tartalmáról adatot szolgáltat az APEH-nak.
A kifizető híján a magánszemély az adót saját nyilvántartása alapján maga állapítja meg.
A kifizetői nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket a jog, illetve értékpapír megszerzésére fordított kiadást is.
Ez utóbbiról teljes részletességgel kell a magánszemély és az APEH felé is adatot közölni (vételi, jegyzéki, eladási, jog megszüntetési, lemondási stb. adatokat).
18. Külföldi pénznem
Bizonylatokon, adatszolgáltatásokon a külföldi pénznemet az MNB teljesítés időpontjában hivatalosan közzétett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
19. Nem biztosított természetbeni juttatása
Ha a foglalkoztató a nem biztosítottnak juttatott terméket, szolgáltatást és az egy kötelezettség-vállalás ellenértéke, akkor a továbbiakban nem minősül természetbeni juttatásnak, hanem a jogviszonynak megfelelően adóköteles.
20. Utalványok
Nem természetbeni juttatás a továbbiakban a bármire felhasználható utalvány és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz sem. Az az utalvány, melynél megállapítható, hogy mely termékekre és szolgáltatásokra váltható be, továbbra is természetbeni juttatás.
21. Magánszemélyi telefonhasználat
Az adóköteles rész pontosítva került a törvénybe. Vagyis tételes elkülönítés hiányában a cégtelefon használatának adóköteles része a kifizetőt terhelő – megbontatlan - áfás számla érték 20 %-a.
22. Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás
Változás, hogy a 400 ezer Ft feletti adót a követő év május hónapján kell megállapítani és június 12-ig ( NHH-nál június 20-ig ) megfizetni
23. Kamatkedvezmény
Külföldi kiküldetésre elszámolásra kiadott összeg, akkor nem számít kamatkedvezményből származó jövedelemnek, ha a visszautazást követően 30 napon belül elszámolásra kerül.
24. Munkáltatói adóelőleg szabályok
Ha a munkáltató pl. olyan jövedelmet juttat, amiből nem tud adóelőleget levonni (mert természetben fizet) akkor azt a kiállított munkáltatói igazolásban jeleznie kell.
II. TB járulék változások 2008. január 1-től
1. Foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő tb. járulékmértéke változatlanul: 29 %.
ebből:
- a nyugdíjbiztosítási járulék: 21 %-ról 24 %-ra nő
- az egészségbiztosítási járulék: 8 %-ról 5 %-ra csökken
ennek megosztása: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 % pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 %
2. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
- társadalombiztosítási nyugdíjhatály esetén: 9,5 %
- a magán-nyugdíjpénztári tagság esetén
társadalombiztosítónak fizet 1,5 %-ot
a magán-nyugdíjpénztári tagdíj marad 8 %.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék 7 %-ról 6 %-ra csökken
ennek megoszlása: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2 %
3. Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága
nyugdíjjárulék mértéke: 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet (a járadékfizetés felső határáig, ami 2008-ban évi: 7.137.000 forint, napi: 19.500 forint, (366 nappal kell számolni.)
4. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozás után a társas vállalkozás, valamint a törvényben meghatározott személyek által fizetendő 4.350,- Ft/hó (napi 145,- Ft).
III. Egészségügyi hozzájárulás 2008. január 1-től
Amennyiben a magánszemély saját kötelezettségének %-os befizetései vagy a kifizető levonásaiból túlfizetés keletkezett, a magánszemély azt az adóévre benyújtott bevallásában igényelheti vissza.Tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni:
Start, Startplusz, Start extra kártyával foglalkoztatott személyek után.
IV. Általános forgalmi adó változások 2008. január 1-től
Jellemzők:
Új törvény született (CXXVII. törvény) Tartalmában a 2006/112/EK irányelvet követi. Részletszabályok módosultak, az áfa alapelvei, alapfogalmai változatlanok.Módosulások:
1. Ingatlanértékesítés (magánszemély eladó)2008. január 1-től fő szabályként adómentes.
Ezek lehetnek:
- beépítetlen, nem építési telek.
- beépített, de 2 évnél régebbi a használatbavételi engedély.
Értékesítésükre a magánszemély a törvény átmeneti szabálya szerint választhat adókötelezettséget is. Ezt viszont az APEH felé tett nyilatkozattal 2008. február 15-ig be kell jelenteni. A választástól 5 évig nem lehet eltérni!
Ekkor az eladó számlát bocsát ki, mely
- áfás, ha a vevő nem adóalany. (az adókötelezettséget az eladó teljesíti!)
- áfa nélküli, ha a vevő adóalany.(az adókötelezettséget a vevő teljesíti a fordított adózás szabálya szerint!)
Ez utóbbi esetben, ha ehhez a választott adóköteles ingatlan értékesítéshez építés-szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási stb. törvényben meghatározott tevékenységek is tartoznak, az erről kiállított számlák sem tartalmazhatnak áfát, és a fordított adózás szabályai szerint adóznak.
Az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontja:
- a számla kézhezvétele,
- az ellenérték megfizetése,
- a teljesítést követő hó 15-e
fentiek közül az, amelyik a korábbi.
Az adóköteles ingatlanértékesítéshez kapcsolódó beszerzések után áfa levonható.
Vannak viszont olyan ingatlanértékesítések is, melyek csak adókötelesek lehetnek.
Ilyenek például: építési telek (telekrész), továbbá az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet értékesítése, melyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba, vagy használatba vették ugyan, de a használatbavételi engedélye az eladás időpontjában 2 évnél nem régebbi. Ekkor az áfát az értékesítő adóalany fizeti (természetesen a kapcsolódó beszerzései után levonhatja az áfát).
2. Ingatlan bérbeadás
Hasonlóan az ingatlanértékesítéshez alaphelyzetben adómentes és nem vonható le az áfa. De választható adókötelezettség is (levonási joggal párosulva). A bérbeadásnál fordított adózás nem lehet!
3. Ingatlan értékesítés és ingatlan bérbeadás adókötelezettsége
Külön-külön választható, de a csoporton belül minden ingatlan értékesítésre, illetve minden ingatlan bérbeadásra azonos kell, hogy legyen!
4. Sorozatos ingatlan értékesítés
Bizonyos feltétellel az ingatlanértékesítések mindenképpen adóalanyiságot, adókötelezettséget keletkeztetnek.
Ezek a feltételek a következők:
Amennyiben az eladott ingatlan építési telek vagy beépített olyan új ingatlan, melyet rendeltetésszerűen még nem vettek használatba, vagy használatba vettek ugyan, de a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között nem telt el két év, és ezen értékesítés két éven belül már a 4. (sorozatjellegű), az eladó magánszemély ezen értékesítéssel adóalannyá válik.
Ezt a tényt a teljesítést követő 30 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak. Az eladásról áfa nélküli számlát kell kiállítani. Az APEH határozat alapján állapítja meg és veti ki az adót. A kivetett áfa mértékéig adólevonási jog társul.
Amennyiben az eladott ingatlan örökölt, úgy nem érvényes rá az adókötelezettség.
Ha a magánszemély a 4. már adókötelessé váló értékesítés után három évig újból nem értékesít, úgy ismét kiesik az adóalanyiságból.
HA a fentiekben értelmezett ingatlan értékesítés nem sorozatjellegű, hanem eseti, úgy nem adóköteles!
Ugyanakkor a társaságok üzletszerű értékesítései a gazdasági tevékenység fennállása miatt mindenkor adókötelesek!
5. Közhatalmi tevékenység
A koncessziós szerződések 2008-tól már nem áfa mentesek! Ha az átadás 2008 január 1 utáni és a beszerzés 2007 december 31elötti, az áfát fel kell számítani, ugyanakkor a vele szemben a korábbi beszerzések áfája már levonható.
6. Termékértékesítés
Termékértékesítés a törvényi új megfogalmazás szerint akkor történik, ha az eladás a szerzőt a birtokba vehető dolog – kivéve a tárgyi eszközt - tulajdonosává teszi.
Az áruminta és a kis értékű termék ingyenes átadása nem temékértékesítés!
7. Szolgáltatás nyújtás
Amennyiben az ingyenesen nyújtott szolgáltatásnyújtásnál az adóalanyt ehhez kapcsolódóan levonási jog illette meg, ezentúl adóznia kell.
8. Adófizetési kötelezettség
Változás, hogy ezentúl az adófizetési kötelezettséget a teljesítés ténye keletkezteti, vagyis akkor adóztatható az ügylet, ha az tényállásszerűen megvalósul.
Ettől függetlenül adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a számlát kibocsátották!
Ekkor az adót a számla kibocsátáskor kell megállapítani. Az adót a számlán feltüntetett értékesítőnek, szolgáltatás nyújtójának kell megfizetni. Amennyiben viszont a tényleges teljesítés nem történt meg, és ezt az adóalany bizonyítani tudja, az adót nem kell megfizetnie.
9. Részletfizetés
Megszűnik a folyamatos termékértékesítés, szolgáltatás fogalma. Helyette a részletfizetés illetve a határozott időtartamra szóló elszámolás lépett. Ezentúl az adófizetési kötelezettség az esedékesség napján keletkezik. Amennyiben az időtartamhoz kötődő esedékesség 12 hónapon túli, úgy az évre arányosan eső áfát be kell fizetni.
10. Pénzforgalmi nyilvántartás.
A nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetők, a nyilvántartási kötelezettségüknek módosított teljesítési szemléletben eleget tevők (költségvetési szervek) legkésőbb az ellenérték megfizetésének napján állapíthatják meg az adót.
Ha azonban az ellenértéket a teljesítéstől számított 45. napig nem fizetik meg, a 46. napon meg kell állapítani a fizetendő adót.
11. Adómentes termékértékesítés.
Áfa mentes a levonási joggal nem járó adómentes tevékenység, (pl. a pénzügyi szolgáltatás.) továbbá a levonási tilalom alá eső termék értékesítése. Ha viszont ezen” tiltott” terméket továbbértékesítik, a beszerzés áfája levonható és az értékesítés áfáját be kell fizetni.
A tárgyi eszköz értékesítése után sem kell adót fizetni. De nem nyílik meg az időarányos levonási jog sem, mint korábban.
12. Adólevonás
Adót levonni csak olyan arányban lehet, amilyen arányban a beszerzett terméket, szolgáltatást az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használják.
Arányosításnál a két tizedes pontossággal kiszámított levonási hányadot felfelé kell kerekíteni.
13. Egyéb adókötelezettségek.
Az adóhatóság kérheti kezesként a vevő adóalanytól is az áfát annak ellenére, hogy ő az ellenértéket megfizette, ha azt nem túlnyomórészt készpénzzel tette.
14. Számlázás, bizonylatolás
A teljesítéstől számított 15 napon belül a számlát ki kell állítani! Azonos teljesítési időszak esetén, ha a felek megállapodtak, kibocsátható gyűjtő számla is.
Ekkor a számlakibocsátást az adó megállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell végrehajtani.
Az adóalany dönthet úgy is, hogy nyugta helyett egyszerűsített adattartamú számlát bocsát ki. (Akkor minden vásárló úgy kapja.) Ebben az esetben nem kell pénztárgépet használni. Ezt megteheti az UNIO és a 3. ország felé is.
15. Visszaigénylés
Csak akkor lehet visszaigényelni az adót, ha az áfa többlet meghaladja egy-egy adó megállapítási időszakban:
Havi bevallóknál: az 1 millió forintot
Negyedéves bevallóknál: a 250 eFt-ot
Éves bevallóknál: az 50 eFt-ot.
A visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével.(amit nem igényelt vissza köteles továbbgörgetni.)
A megfizetési feltételt csak ott lehet alkalmazni, ahol az adó áthárul, ahol az igénybevevő a kötelezett ott nem!
Jogutódlás nélküli megszűnésnél a megszűnő minden adótöbbletét visszaigényelheti.
Átmeneti szabály, hogy akiknek 2007. évet érintően az utolsó bevallási időszakban többletük van, azt 2008-ban az új szabály szerint igényelhetik vissza.
16. Alanyi adómentesség
A választási határ 4 millió forintról- 5 millió forintra változott.
Az alanyi adómentes értékhatárba akkor sem számít bele az építési telek (telekrész) értékesítéséből, illetve az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet, melyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba, vagy használatba vették ugyan, de a használatbavételi engedélye két évnél nem régebbi, ha ezen ingatlanok az áfa törvény értelmében nem minősülnek tárgyi eszköznek.
17. Utazásszervezés
A különös adózási mód alá kerül.
Vagyis alkalmazhatja az árrés adózást. Mert saját nevében kínál olyan szolgáltatást az utasnak, amihez más adóalany szolgáltatását használja. Az adót utanként kell számolni.
A megkezdett utakat 2007. december 31-ig le kell zárni, és az adót 2008. január 20-ig be kell vallani és be kell fizetni.
Az utas külföldről való visszaérkezés napja a teljesítési időpont.
A végszámlát az utas az elutazás előtt is megkaphatja.
Adóalap (árrés): az utas által fizetett nettó ellenérték, csökkentve a saját névben megrendelt szolgáltatás bruttó értékével.
Az adót az árrésre kell felszámítani.(nem felülről)
Az adóalany az adót levonhatja.
Adómentes, ha a 3. országba teljesül.(ha csak részben, akkor arányosan számítjuk az adómentességet is)
18. Átmeneti szabályok
Ugyanazon felek esetén, ha ugyanaz a tényállás és önadózásról van szó és a régi és új áfa törvény szerint kell eljárni, akkor a 2007.évi szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben viszont az új áfa szabály a réginél valamennyi érintett félre előnyösebb,(pl. 2008 előtt volt áfa kötelezettség, utána nem lesz) az új áfa szabályokat lehet alkalmazni.
Ennek feltétele, hogy az érintett felek döntésükről előzetesen írásban nyilatkozzanak az APEH felé legkésőbb 2008. február 15-ig.(Nyilatkozat minta az APEH honlapjáról letölthető.)
19. Adóalap forintban
Változás, hogy a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra a számlakezelő pénzintézet devizaárfolyamán (eladási árfolyamon). Az adóalany dönthet úgy is, hogy az MNB árfolyamát választja. Ezt viszont be kell jelenteni az APEH-nak.
20. Levonási jog nélküli mentesség
Az adómentes szolgáltatásokat az új áfa törvény nem SZJ számok alapján azonosítja be, hanem magukat a szolgáltatásokat sorolja fel.
Ezek lehetnek: közérdekű tevékenységek,
adómentes pénzügyi és biztosítási szolgáltatások,
vagy a tevékenység tartalma szerint.
21. Utólagos adóalap csökkenés
Változás, hogy az adóalany a számla helyesbítése, sztornírozása miatt akkor érvényesítheti az adócsökkenést, amikor a vevő megkapta a helyesbítő számlát vagy a visszajáró ellenértéket.
22. Számla
Változás, hogy az átvett előlegről is számlát kell kiállítani (az adót vissza kell számolni).
A számla kiállítása a teljesítést követő 15. nap.
A számlára a vevő adószámát is fel kell írni.
A számla módosítása azonos tartalommal, sorszámozott irattal is lehet.
(forrás: www.pszaf.hu)
Tetszik? Hasznos volt? Nyomd meg a gombokat! :)
