Egységes eurófizetési övezet, a határokon átnyúló közvetlen beszedések végrehajtásának új módja
2009. november 05. csütörtök, 14:37
Küldje el ismerõsének
Küldje el ismerõsének
Új szolgáltatást kínálnak november 2-től a bankok ügyfeleiknek: a SEPA (Single Euro Payments Area – Az Európa Tanács kezdeményezése az egységes eurofizetési övezet kialakítására és felügyeletére) új, közvetlen beszedési rendszerét, amelynek segítségével lehetőség nyílik rendszeres fizetések teljesítésére, s így mostantól a vállalkozások és a magánszemélyek közvetlen beszedési tranzakciókat is végrehajthatnak az euróövezethez tartozó egyes országok között
A bankszektor javaslatára kialakított rendszert támogatják a fizetési szolgáltatásokról és a határokon átnyúló fizetésekről szóló, november 1-től hatályos új európai uniós jogszabályok is, amelyek kidolgozásának a célja az volt, hogy a SEPA-rendszerben bonyolított közvetlen beszedések ugyanolyan könnyű, hatékony és biztonságos módon történjenek, mint a nemzeti rendszereken belüliek, és ne is legyenek azoknál költségesebbek. Az új rendszerhez az euróövezeten belüli bankok közül már több ezer csatlakozott.
A közvetlen beszedés a rendszeres fizetési megbízások teljesítését teszi a fogyasztók számára kényelmesebbé, továbbá hatékony eszköz a vállalkozások számára a különféle szolgáltatások – gáz, víz, villamos áram, távközlés – ellenértékének, illetve a sajtótermékek előfizetési díjainak a beszedésére. Bár a közvetlen beszedés kezdeményezője a hitelező, mégis mindig az ügyfél dönthet arról, hogy a bankszámlájáról teljesítendő közvetlen beszedést elfogadja-e vagy sem. A közvetlen beszedés ugyan számos euróövezeti országban széleskörűen elterjedt módszer, napjainkban mégsem létezik olyan, egész Európára érvényes rendszer, amely a „határon átnyúló” fizetéseket lehetővé tenné.
A belföldi és a határokon átnyúló, euróban teljesített (maximum 50 000 euró összegű) fizetések esetében felmerülő költségek egyenlőségének elvét a határokon átnyúló fizetésekről szóló felülvizsgált rendelet kiterjeszti a közvetlen beszedésekre is. Az átutalások, az elektronikus fizetések (köztük a kártyatranzakciók) és a bankjegykiadó automatáknál végzett készpénzfelvétel szabályozását már a rendelet korábbi változata is tartalmazta. Azt az időpontot pedig, amikorra a közvetlen beszedési tranzakcióknak az euróövezet egészében teljes mértékben elérhetőnek kell válniuk, a SEPA 2010 novemberében határozta meg. Az euróövezeten kívül eső térség bankjai számára ez a határidő 2014 novemberében jár le.
A rendszer magyarországi működésének kezdetétől jóval könnyebbé válhat majd a külföldi hitelek felvétele, mivel a kölcsönök törlesztése, illetve behajtásuk lehetősége is sokkal zökkenőmentesebb lesz.
A közvetlen beszedés a fogyasztók számára kényelmes megoldást kínál a rendszeres fizetési megbízások teljesítésére, a vállalkozások számára pedig hatékony eszköz a különböző szolgáltatások – így a víz, a gáz, a villamos áram és a távközlés – díjainak, illetve az újságok és magazinok előfizetési díjainak beszedésére. A közvetlen beszedést a hitelező kezdeményezi, azonban az ügyfélnek mindig lehetősége van arra, hogy eldöntse, elfogadja-e vagy sem a bankszámlájáról teljesítendő közvetlen beszedést. Noha a közvetlen beszedés az euróövezethez tartozó számos országban igen széles körben elterjedt, jelenleg nem létezik olyan, egész Európára kiterjedő rendszer, amely lehetővé tenné a „határon átnyúló” fizetéseket. Az új rendszerhez – elindulásakor – több ezer, az euróövezeten belüli bank csatlakozott.
A határokon átnyúló fizetésekről szóló felülvizsgált rendelet a belföldi és a határokon átnyúló, euróban teljesített (legfeljebb 50 000 EUR összegű) fizetések esetén felszámítandó költségek egyenlőségének elvét a közvetlen beszedésekre is kiterjeszti. Az átutalásokat, az elektronikus fizetéseket (köztük a kártyatranzakciókat) és a bankjegykiadó automatáknál történő készpénzfelvételt már a rendelet korábbi változata is szabályozta. Továbbá a SEPA 2010 novemberét jelölte meg azon időpontként, amikorra az euróövezetben teljes mértékben elérhetőnek kell lenniük a közvetlen beszedési tranzakcióknak. Az euróövezeten kívüli térség bankjai esetében ez a határidő 2014 novembere.
Amint az új rendszer életbe lép magyarországon, ez nagyban könnyítheti majd a külföldi hitelek felvételét, mivel azok törlesztése – behajtási lehetősége – is sokkal egyszerűbbé válik
A bankszektor javaslatára kialakított rendszert támogatják a fizetési szolgáltatásokról és a határokon átnyúló fizetésekről szóló, november 1-től hatályos új európai uniós jogszabályok is, amelyek kidolgozásának a célja az volt, hogy a SEPA-rendszerben bonyolított közvetlen beszedések ugyanolyan könnyű, hatékony és biztonságos módon történjenek, mint a nemzeti rendszereken belüliek, és ne is legyenek azoknál költségesebbek. Az új rendszerhez az euróövezeten belüli bankok közül már több ezer csatlakozott.
A közvetlen beszedés a rendszeres fizetési megbízások teljesítését teszi a fogyasztók számára kényelmesebbé, továbbá hatékony eszköz a vállalkozások számára a különféle szolgáltatások – gáz, víz, villamos áram, távközlés – ellenértékének, illetve a sajtótermékek előfizetési díjainak a beszedésére. Bár a közvetlen beszedés kezdeményezője a hitelező, mégis mindig az ügyfél dönthet arról, hogy a bankszámlájáról teljesítendő közvetlen beszedést elfogadja-e vagy sem. A közvetlen beszedés ugyan számos euróövezeti országban széleskörűen elterjedt módszer, napjainkban mégsem létezik olyan, egész Európára érvényes rendszer, amely a „határon átnyúló” fizetéseket lehetővé tenné.
A belföldi és a határokon átnyúló, euróban teljesített (maximum 50 000 euró összegű) fizetések esetében felmerülő költségek egyenlőségének elvét a határokon átnyúló fizetésekről szóló felülvizsgált rendelet kiterjeszti a közvetlen beszedésekre is. Az átutalások, az elektronikus fizetések (köztük a kártyatranzakciók) és a bankjegykiadó automatáknál végzett készpénzfelvétel szabályozását már a rendelet korábbi változata is tartalmazta. Azt az időpontot pedig, amikorra a közvetlen beszedési tranzakcióknak az euróövezet egészében teljes mértékben elérhetőnek kell válniuk, a SEPA 2010 novemberében határozta meg. Az euróövezeten kívül eső térség bankjai számára ez a határidő 2014 novemberében jár le.
A rendszer magyarországi működésének kezdetétől jóval könnyebbé válhat majd a külföldi hitelek felvétele, mivel a kölcsönök törlesztése, illetve behajtásuk lehetősége is sokkal zökkenőmentesebb lesz.
A közvetlen beszedés a fogyasztók számára kényelmes megoldást kínál a rendszeres fizetési megbízások teljesítésére, a vállalkozások számára pedig hatékony eszköz a különböző szolgáltatások – így a víz, a gáz, a villamos áram és a távközlés – díjainak, illetve az újságok és magazinok előfizetési díjainak beszedésére. A közvetlen beszedést a hitelező kezdeményezi, azonban az ügyfélnek mindig lehetősége van arra, hogy eldöntse, elfogadja-e vagy sem a bankszámlájáról teljesítendő közvetlen beszedést. Noha a közvetlen beszedés az euróövezethez tartozó számos országban igen széles körben elterjedt, jelenleg nem létezik olyan, egész Európára kiterjedő rendszer, amely lehetővé tenné a „határon átnyúló” fizetéseket. Az új rendszerhez – elindulásakor – több ezer, az euróövezeten belüli bank csatlakozott.
A határokon átnyúló fizetésekről szóló felülvizsgált rendelet a belföldi és a határokon átnyúló, euróban teljesített (legfeljebb 50 000 EUR összegű) fizetések esetén felszámítandó költségek egyenlőségének elvét a közvetlen beszedésekre is kiterjeszti. Az átutalásokat, az elektronikus fizetéseket (köztük a kártyatranzakciókat) és a bankjegykiadó automatáknál történő készpénzfelvételt már a rendelet korábbi változata is szabályozta. Továbbá a SEPA 2010 novemberét jelölte meg azon időpontként, amikorra az euróövezetben teljes mértékben elérhetőnek kell lenniük a közvetlen beszedési tranzakcióknak. Az euróövezeten kívüli térség bankjai esetében ez a határidő 2014 novembere.
Amint az új rendszer életbe lép magyarországon, ez nagyban könnyítheti majd a külföldi hitelek felvételét, mivel azok törlesztése – behajtási lehetősége – is sokkal egyszerűbbé válik
