Nyártól kevesebb hitelt adnak

Június 11-től vége a csak fedezetalapú hitelezésnek. Egy kormányrendelet szerint a bankok és pénzügyi társaságok a hitelfolyósításnál kötelesek figyelembe venni az adós jövedelmi helyzetét is.

Csak az kaphat lakásra hitelt, akinek bejelentett jövedelme van. A bank meghatározhatja, mekkora igazolható fizetéshez milyen nagyságú hitelt enged, és mit tekint jövedelemnek. A havi nettó 30 százaléka lehet a törlesztőrészlet. Eddig ennek akár a dupláját is megengedték. Március óta forintalapon az ár legfeljebb 75 százalékát, euró alapon 60, svájci frankban 40 százalékot lehet csak hitelezni, a többit az adósnak kell előteremtenie. Például egy tízmilliós lakás vételénél legfeljebb 7,5, 6, illetve 4 millió lehet a maximális kölcsönösszeg.

Magyarországon a devizahitelt felvett adósságokat nem csupán a forint gyengülése, az infláció és az devizaárfolyamok megrendülése okozta. Sokkal inkább azok kerültek nagy bajba a devizaadósok közül, akiknek több különböző hitele és túl nagy hitelösszege volt, illetve, akik a törlesztés ideje alatt elvesztették a munkahelyüket vagy tartósan betegek lettek.

Ebben az esetben azonban megoldást kínálhat ugyan, ha a bankok a bejelentett jövedelmet figyelembe veszik, ám arra nem ad semmi biztosítékot, mi történik abban az esetben, ha a hitelt felvett személy elveszíti állandó jövedelemforrását valamilyen okból kifolyólag.