Irodabérlés helyett lízing a kkv-knak
A stabil kis- és közepes vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk, hogy bérleti díj helyett hasonló nagyságú lízingdíjat fizessenek.
Amennyiben a lízingdíj versenyképesnek bizonyul a bérleti díjjal, hosszú távon mindenképpen racionálisabb döntés a bérlésnél. Az ingatlanlízing esetében a cégnek rendelkeznie kell az önerő összegével (az ingatlan értékének 10-25 százalékával) ahhoz, hogy a lízingbe belevágjon. Az ingatlan lízingelése határozottan nagyobb elkötelezettséget jelent, hiszen ahhoz, hogy a lízingdíj versenyképes legyen a bérleti díjjal, viszonylag hosszabb, 20-25 éves futamidejű konstrukcióban érdemes gondolkodnia a lízingbe vevőnek.
A Hypo Alpe-Adria Leasing elemzése szerint egy 160 négyzetméteres, belső pesti kerületben található lakás bérleti díja a jelenlegi piacon mintegy 240-280 ezer forintot tesz ki havonta. Ha 50 milliós ingatlanértékkel számolunk, akkor egy 25 éves futamidejű, 25 százalékos önerőt megkövetelő zárt végű pénzügyi lízing esetében 250 ezer forintos havi törlesztőrészletet kapunk. A lízingdíj teljesen összemérhető tehát a lakás bérleti díjával,viszont a futamidő végével saját tulajdonába kerül egy értékes ingatlan.
Az ingatlan pénzügyi lízingbe vétele esetén költségként elszámolható a havi lízingdíj kamat és kezelési költség része, az ingatlan után számított értékcsökkenés, illetve minden kezdeti költség. Szintén fontos kérdés az ingatlan vásárlás esetén fizetendő illeték. Az illetékfizetés alól a lízingelés nem jelent kivételt, viszont lehetőség nyílik a fizetendő illeték megfinanszíroztatására.
A használt lakóingatlanok esetében a zárt végű pénzügyi lízing a jellemző, ebben az esetben a lízingbe vevő a futamidő lejártával tulajdonosává válik az ingatlannak. Újépítésű ingatlanoknál a nyílt végű pénzügyi lízing a meghatározó, ebben a konstrukcióban a lakás nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, hanem a lízingösszeg és járulékai teljes megfizetése után az ingatlan új tulajdonosát a vállalkozás jelölheti ki.
Amennyiben a lízingdíj versenyképesnek bizonyul a bérleti díjjal, hosszú távon mindenképpen racionálisabb döntés a bérlésnél. Az ingatlanlízing esetében a cégnek rendelkeznie kell az önerő összegével (az ingatlan értékének 10-25 százalékával) ahhoz, hogy a lízingbe belevágjon. Az ingatlan lízingelése határozottan nagyobb elkötelezettséget jelent, hiszen ahhoz, hogy a lízingdíj versenyképes legyen a bérleti díjjal, viszonylag hosszabb, 20-25 éves futamidejű konstrukcióban érdemes gondolkodnia a lízingbe vevőnek.
A Hypo Alpe-Adria Leasing elemzése szerint egy 160 négyzetméteres, belső pesti kerületben található lakás bérleti díja a jelenlegi piacon mintegy 240-280 ezer forintot tesz ki havonta. Ha 50 milliós ingatlanértékkel számolunk, akkor egy 25 éves futamidejű, 25 százalékos önerőt megkövetelő zárt végű pénzügyi lízing esetében 250 ezer forintos havi törlesztőrészletet kapunk. A lízingdíj teljesen összemérhető tehát a lakás bérleti díjával,viszont a futamidő végével saját tulajdonába kerül egy értékes ingatlan.
Az ingatlan pénzügyi lízingbe vétele esetén költségként elszámolható a havi lízingdíj kamat és kezelési költség része, az ingatlan után számított értékcsökkenés, illetve minden kezdeti költség. Szintén fontos kérdés az ingatlan vásárlás esetén fizetendő illeték. Az illetékfizetés alól a lízingelés nem jelent kivételt, viszont lehetőség nyílik a fizetendő illeték megfinanszíroztatására.
A használt lakóingatlanok esetében a zárt végű pénzügyi lízing a jellemző, ebben az esetben a lízingbe vevő a futamidő lejártával tulajdonosává válik az ingatlannak. Újépítésű ingatlanoknál a nyílt végű pénzügyi lízing a meghatározó, ebben a konstrukcióban a lakás nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, hanem a lízingösszeg és járulékai teljes megfizetése után az ingatlan új tulajdonosát a vállalkozás jelölheti ki.
Tetszik? Hasznos volt? Nyomd meg a gombokat! :)
