Tulajdoni lap

Mikor van szükség tulajdoni lap másolatára?

1. Lakásvétel esetén
Az ingatlan adásvételi szerződés vagy előszerződés megkötését megelozően szükséges beszerezni az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, melyből egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog.

A hatályos magyar jogszabályok szerint az eladónak nem kötelessége tájékoztatnia a vevőt arról,
amit a vevő a földhivatalok ingatlan-nyilvántartása alapján megtudhat.

2. Hiteligénylés esetén
Valamennyi bank és takarékszövetkezet a kölcsönkérelem kötelező mellékleteként bekéri a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdoni lap másolatát.

Hiteles tulajdoni lap másolatok

A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

1. teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
2. kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,
3. részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
4. szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.

A tulajdoni lap másolat díja

A tulajdoni lapról kiállított valamennyi hiteles másolatért 4510 Ft díjat kell fizetni, amely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.

A tulajdoni lap részei

1. Az első rész az ingatlan adatait tartalmazza, így többek között a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület vagy külterület), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, az ingatlan területének nagyságát, művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülo, gazdasági épület stb.), az ingatlan jogi jellegét (pl. társasház, szövetkezeti ház, műemlék, tanya stb.) stb.

2. A tulajdoni lap második része az ingatlan tulajdonosainak nevét, valamint ingatlan-nyilvántartási szempontból egyéb, személyazonosításra alkalmas adatokat, (a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét), jogi személynél a megnevezését, illetőleg székhelyét rögzíti.

3. A tulajdoni lap harmadik része, az úgynevezett teherlap, tartalmazza az ingatlanon fennálló egyéb jogokat, mint például haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog fennállását.

A tulajdoni lapnak e része még tartalmazza az ezeket bejegyző határozat számát, továbbá a jogosultnak a nevét és a lakóhelyét.

A tulajdoni lap ezen része tartalmaz még az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz kapcsolódó ún. tényeket is, pl.: elidegenítési és terhelési tilalmat; telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét; árverés kitűzésének a tényét; a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását stb.

A törlési engedély földhivatalhoz történő benyújtása, majd a teher törlésével válik tehermentessé az ingatlan.

Amennyiben a kezünkben olyan tulajdoni lap másolat van, amelyen a III. rész "Bejegyzést nem tartalmaz", nyugodtak lehetünk, hogy a másolat készítése idopontjában az ingatlan tehermentes.

Valódi-e a tulajdoni lap?

Minden földhivatal csak biztonsági elemekkel ellátott biztonsági papíron szolgáltathat hiteles tulajdoni lap másolatot.

Felmutatás alapján, vagyis egyszerű vizuális úton, bárki számára egyértelmű és jól látható módon megállapítható a dokumentum hitelessége.

A hiteles tulajdoni lap másolat biztonsági elemei:

1. A hiteles tulajdoni lap másolat minden oldalát A/4 (210x297mm) méretű, speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papírra nyomtatják a földhivatalok.
A vízjel egyik eleme a földügy logó, amelynek elhelyezése - álló lapformátum esetén - középen és alul található. A függőleges irányú vízjel, amely a TULAJDONI LAP feliratot tartalmazza, sormintaként funkcionál. A sormintában a TULAJDONI LAP felirat teljes egészében legalább egyszer megjelenik. A biztonsági papír ezenkívül tartalmaz UV fényben látható elemeket.
2. A nyomtatást követően a tulajdoni lap másolat lapjait összetűzik, majd az átpántoló címkével fogják össze a lapokat úgy, hogy a címke az összetűző kapcsot is letakarja.
Az átpántoló címke speciális grafikával és nyomattal rendelkezik.
A négyzet alakú címke mérete 50x50 mm. Grafikája négyszer tartalmazza a földügy logót, a négyzet oldalaival párhuzamosan elhelyezve.
A címke alapszíne arany. Felületén hullámvonalban átlátszó réteg fut.
3. Ezután a szokásos módon a földhivatal hagyományos pecsétje és az ügyintézo aláírása, végül a biztonsági pecsétcímke kerül a tulajdoni lap másolatra.
A biztonsági pecsétcímke egy sorszámot is tartalmaz; öntapadós, háromdimenziós hologram címke, mérete 22x22 mm.
Grafikája az előtérben a földügy logót ábrázolja, a háttérben pedig egy térben mozgó földgömböt, ill. a földügy feliratokat. A sorszám egy 11 karakterből álló kódolt számsorozat. A címke a papírról csak roncsolással távolítható el.

Érdemes ügyeik intézése során ellenőrizni a tulajdoni lapon az említett biztonsági elemek meglétét.

Széljegy

A tulajdoni lap első részén az ingatlan adatait megelőzően rögzítik az úgynevezett széljegyzéseket. Az ingatlannal kapcsolatos beadványok a benyújtás, azaz az érkeztetés napján széljegy formájában az I. részt megelőzően feljegyzésre kerülnek. Ezek a széljegyzések azt tanúsítják, hogy megindult, folyamatban van egy eljárás az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt.

A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törlik.

A széljegyzés alapján tehát a tulajdoni jog és egyéb jogok még nincsenek bejegyezve, de a széljegyben megjelölt személyek szerződés vagy egyéb jog alapján valamilyen igényt, jogosultságot formálnak az ingatlanra. Ezek adott esetben a leendő vevő tulajdonszerzését is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, mivel az ő tulajdonjogának a bejegyzésére majd csak e széljegyek elintézését követően kerülhet sor (ez az ún. rangsor elve).

A társasházak nyilvántartása

A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt kell nyilvántartani.

A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra.

Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.

A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.